Egy új, 500 cégvezetőt, informatikai szakembert és rendszergazdát megkérdező felmérés szerint a magyar cégek 92%-a használ már AI-eszközöket, melyek közt tarol a ChatGPT.

Bár a magyarországi vállalatok döntő többsége már megtette az első lépéseket a mesterséges intelligencia alkalmazása felé, a technológia mély, szervezeti szintű beágyazottsága még várat magára. A Serverelite friss, országos felmérés adatai szerint a válaszadó cégek 92 százaléka használ már valamilyen formában mesterséges intelligencia alapú eszközöket, azonban ezek  használata rendkívül eltérő: a vállalatok közel kétharmadánál az alkalmazás egyelőre kísérleti jellegű vagy csupán néhány szűk területre korlátozódik, és mindössze 27 százalékuk használja az MI-t széles körben vagy több üzleti területen.

Általános platformok uralják a piacot, de terjednek a saját megoldások is

A hazai vállalati szférában a generatív MI-eszközök közül egyértelműen a ChatGPT a legelterjedtebb, amelyet a válaszadók 69%-a használ. Ezt követi a Google Gemini (56%), a Claude (37%) és a Microsoft Copilot (29%).

„Mindez jelentős kockázatot jelenthet, különösen akkor, ha a vállalatnál a munkatársak saját, nem menedzselt ChatGPT- vagy Gemini-fiókokkal dolgoznak. A probléma nem önmagában az, hogy az adat „felhőbe kerül”, hanem az, hogy a vállalat elveszítheti a kontrollt az adatai felett” – figyelmeztetett a Serverelite ügyvezetője, Marosán Andrea. „Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a cégek 22%-a már saját fejlesztésű MI-megoldásokat is alkalmaz, ami a személyre szabott, konkrét üzleti igényekre épülő alkalmazások felé történő elmozdulást mutatja” – hangsúlyozta a szakértő.

Marosán Andrea elmondta, hogy az MI gyakorlati alkalmazása terén az információfeldolgozás, az elemzés és a digitális munkafolyamatok dominálnak: „Egyértelműen az idő- és költségmegtakarítás a legfontosabb szempont, valamint a humán erőforrás csökkentése és az emberi munkavégzésből adódó hibák kiküszöbölése a fő motiváció.” A legmeghatározóbb területek a programozás (64%), az adatelemzés (50%) és a dokumentumfeldolgozás (48%). Ezzel szemben az olyan funkciókban, mint a HR (5%), a gyártás (4%) vagy a logisztika (3%), az MI szerepe egyelőre rendkívül alacsony.

Infrastrukturális korlátok és pénzügyi óvatosság

A kutatás rávilágít arra is, hogy a cégek többsége (62%) publikus felhőben futtatja MI-feladatait a gyors skálázhatóság és az indulási költségek elkerülése miatt. A saját szerveres (33%) és privát felhős (17%) megoldások választása ugyanakkor már a helyi infrastruktúra és adatbiztonság iránti elkötelezettséget jelzi.

„A hazai vállalatok mindössze 16%-a tartja a meglévő szerverkapacitását teljes mértékben megfelelőnek az MI-feladatokhoz, míg 46%-uk kifejezetten elégedetlen vagy szkeptikus a jelenlegi hardveres lehetőségeivel kapcsolatban” – tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy a válaszadók többsége (58%) még egyáltalán nem használ GPU-gyorsítást a számítási folyamatokhoz. A fejlesztések útjában álló legnagyobb technológiai akadályként a magas költségeket (36%), a kevés memóriát (29%) és a szűkös számítási kapacitást (27%) jelölték meg a felmérésben részt vevők.

Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a hazai cégek többsége egyelőre rendkívül óvatos büdzsével dolgozik: 42%-uk havonta 50.000 forint alatti összeget szán MI-szolgáltatásokra, miközben az 1 millió forint feletti költések aránya mindössze 2%.

A kutatás eredményei világosan mutatják, hogy a magyar vállalatok már átlépték az MI-korszak küszöbét, de a valódi, rendszerszintű transzformáció még a kezdeti szakaszban jár. „A 92%-os használati arány rendkívül biztató, de fontos felhívni a figyelmet arra, hogy sok esetben még egyéni vagy kísérleti próbálkozásokról van szó. A következő nagy feladat a folyamatok skálázása és a stratégiai szintű bevezetés lesz, de az infrastruktúra felkészületlensége komoly gátja a fejlődésnek.”

A kutatásban közel 500 hazai cégvezető, IT szakember és rendszergazda vett részt.