A technológiai fejlődés felgyorsulása, az innovációs kényszer és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos bizalmi kérdések egyre szorosabb együttműködésre ösztönzik az ipari vállalatokat és az egyetemeket. A Bosch és az ELTE példája azt mutatja, hogy az ilyen partnerségek egyszerre szolgálhatják a kutatás-fejlesztést, az üzleti versenyképességet, a szakember-utánpótlást és a vállalati reputációt. Bodó Teodóra, a Bosch kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója, valamint Dr. Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Karának dékánja a 2026-os Marketing Summiton arról beszéltek, hogyan válhat az innovációs ökoszisztéma a vállalati működés és a marketing egyik meghatározó elemévé.

A technológiai fejlődés sebessége manapság olyan nyomást helyez a vállalatokra, amely mellett egyre nehezebb kizárólag saját erőforrásokra támaszkodni. A fejlesztési költségek emelkednek, a piac gyorsabb innovációt vár, eközben a technológiák társadalmi elfogadottsága is egyre égetőbb kérdéssé erősödik. Bodó Teodóra szerint ezek a folyamatok az iparági szereplőket is együttműködésre ösztönzik, még akkor is, ha egyébként versenytársak.

„Szerintem mindannyiunk cégei, mindannyiunk iparága rákényszerül arra, hogy együttműködéseket alakítsunk ki, és az egyre fokozódó innovációs nyomás, – ami azt diktálja, hogy minél gyorsabban, minél olcsóbban minél többet innováljunk, – azt kívánja meg az összes szereplőtől, az akadémikusoktól a fejlesztőmérnökökig és a menedzserekig, hogy nyitottak legyünk a párbeszédre és az együttműködésre.”

A vállalatok közötti közös kutatásnak már évtizedes hagyományai vannak. Bodó példaként említette az Intel, az IBM és a Motorola mintegy harminc évvel ezelőtti kezdeményezését, amelyben a cégek állami laboratóriumokkal együttműködve hoztak létre kutatási konzorciumot: a közös munka végül a litográfiai technológia fejlődéséhez is hozzájárult. Az együttműködés üzleti logikája ma is érvényes: bizonyos technológiai kihívások megoldása olyan tudást és erőforrásokat igényel, amelyek egyetlen vállalatnál sem állnak teljes egészében rendelkezésre.

Az egyetem harmadik küldetése az üzleti világban keresendő?

Az egyetemek hagyományos feladata az oktatás és a kutatás, ezek mellett azonban egyre nagyobb szerepet kap a társadalmi és gazdasági hasznosulás is. Kozsik Tamás ezt az egyetemek harmadik missziójaként írta le: az intézményeknek kapcsolatot kell teremteniük a tudományos eredmények és a valós problémák között.

„A társadalmi hasznosság, mint küldetés akkor hasznos, amikor az egyetemi tudás meg a valós problémák, a világ igazi kihívásai találkoznak egymással. Abból mindig születhet valami izgalmas, nagy új dolog, akár egy új technológia, akár egy korábban már ismert, de hatékonyabban megoldott probléma, egy versenyképesebb gazdaság.”

Az együttműködés mindkét fél számára értéket teremt: az egyetemek valós ipari problémákon keresztül tesztelhetik kutatási eredményeiket, a vállalatok pedig olyan szakértelemhez és kutatói kapacitáshoz jutnak, amelyet saját szervezetükön belül nehezebben építhetnének fel. Kozsik szerint az egyetemek versenyképességének egyik fontos mércéje éppen az, hogy mennyire képesek együttműködni a gazdaság szereplőivel.

A Bosch számára az egyetemi partnerség üzleti befektetéssé vált

A Bosch és az ELTE együttműködésének egyik fontos eredménye Magyarország első mesterségesintelligencia-ipari tanszékének létrehozása: Bodó Teodóra ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés mögött üzleti megfontolás áll: a vállalat számára az egyetemi kapcsolat hosszú távú befektetés a tudásba, a fejlesztési lehetőségekbe és a szakember-utánpótlásba.

A Bosch számára az egyetemekkel közös munka a termék- és szolgáltatásfejlesztés szempontjából is abszolút releváns. A vállalat portfóliója az előadásban elhangzottak szerint 8–10 millió terméket és szolgáltatást foglal magában, ami jól érzékelteti, milyen széles technológiai területen lehet szükség külső kutatói kompetenciákra. A partnerség emellett a munkáltatói márka építését is támogatja: a hallgatók már tanulmányaik alatt kapcsolatba kerülhetnek a vállalati problémákkal, a Bosch pedig korábban megismerheti a lehetséges jövőbeli munkatársakat.

A Bosch és az ELTE között mintegy harminc közös projekt fut, többek között a mesterséges intelligencia, a számítógépes látás, a dróntechnológia és a robotika területén. A kutatásokba hallgatók is bekapcsolódnak, így az együttműködés az oktatás és az ipari alkalmazás között is kapcsolatot teremt: a tanszék olyan közös tudásbázist épít, amelyből a vállalat és a felsőoktatás egyaránt profitálhat.

Hosszú évek munkája

A Bosch egyetemi együttműködései Magyarországon már több mint két évtizedes múltra tekintenek vissza, ezen belül a vállalat több mint húsz stratégiai egyetemi partnerséget tart fenn, amelyek különböző technológiai területekre és regionális központokra épülnek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közel húsz éve dolgoznak együtt az elektromos járművek hajtásláncainak fejlesztésén, és közös kompetenciaközpontot is működtetnek. Az Óbudai Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karával többek között a vezetéstámogató rendszerek virtuális tesztelésén, illetve a 3D nyomtatás autóipari alkalmazásain dolgoznak.

A Miskolci Egyetemen több mint húsz éve működik a Robert Bosch Mechatronikai Intézeti Tanszék, amely eddig több mint háromszáz, gyakorlatorientált képzésben részt vevő szakember felkészítéséhez járult hozzá. A Budapesti Gazdasági Egyetemmel és Hatvan önkormányzatával közösen létrehozott okoslabor pedig az ipar 4.0-hoz kapcsolódó digitális kompetenciák fejlesztését támogatja.

A kapcsolatrendszer földrajzi és szakmai kiterjedtsége azt mutatja, hogy a Bosch számára az egyetemi együttműködés a magyarországi működés hosszú távú része, amelynek köszönhetően a vállalat egyszerre kapcsolódik be a kutatásba, a képzésbe és a helyi innovációs ökoszisztémák építésébe.

A laborból az emberek kezébe

Az előadás során Kozsik Tamás három kutatási példán keresztül mutatta be, milyen gyakorlati alkalmazásokhoz vezethet az egyetemi és ipari tudás összekapcsolása. Az egyik fejlesztési irány az agyműködés mintájára kialakított mesterségesintelligencia-algoritmusok kutatása: ezek a megoldások a jövőben akár az önvezető járművek működését is hatékonyabbá tehetik, miközben az energiafelhasználás csökkentésében is szerepet kaphatnak.

Egy másik projekt egy olyan kicsomagoló robot fejlesztése, amely képes feldolgozni a gyárakba érkező, különböző formájú és méretű alkatrészeket: a rendszer kicsomagolja, rendszerezi, majd a gyártósor számára előkészíti az elemeket. A technológia a monoton, ismétlődő feladatok automatizálását teszi lehetővé, így a munkatársak más tevékenységekre összpontosíthatnak.

A harmadik példa a 3D kamerák és a gépi látás mesterséges intelligenciával támogatott alkalmazása: ez a rendszer pedig képes testhelyzeteket és mozgásokat elemezni, aminek az orvosi diagnosztikában, például az autizmus korai felismerésében, de a rendvédelemben és a környezetvédelemben is lehet szerepe. Ezek a projektek azt szemléltetik, hogy az egyetemi kutatásból származó eredmények több iparágban és társadalmi területen is hasznosulhatnak a jövőben.

Persze az új technológiák bevezetése mindig társadalmi kérdéseket is felvet. A robotika és a mesterséges intelligencia esetében a munkahelyek átalakulása, az automatizáció és a döntések átláthatósága egyaránt aggodalmakat kelthet a munkavállalókban, Bodó Teodóra szerint ezért a technológiai fejlesztések elfogadtatásában a kommunikációnak és a marketingnek is óriási felelőssége, szerepe van.

A történelmi párhuzamot az automobilok korai elterjedése adja: Angliában egy időben olyan szabályozás volt érvényben, amely szerint az autók előtt egy embernek vörös zászlót kellett vinnie, hogy figyelmeztesse a környezetet a közeledő járműre. Bodó ezt a példát a technológiai változásokkal kapcsolatos félelmek metaforájaként használta:

„Nekünk, kommunikátoroknak azt kell kitalálnunk és nagyon ügyesen megvalósítanunk, hogy mennyi idő alatt jutunk el a piros zászlótól a megértésig. Meggyőződésem, hogy a robotika vagy akár a mesterséges intelligencia ügye nem csupán mérnöki kérdés. Ugyanúgy megoldandó feladat a marketingeseknek, a kommunikátoroknak és a HR-esek számára is.”

A kicsomagoló robot példája jól mutatja, miért fontos a technológia gyakorlati következményeinek bemutatása. A kommunikációban a robot nem egyszerűen egy munkahelyeket kiváltó eszközként jelenik meg, hanem olyan megoldásként, amely átveszi az ismétlődő feladatokat, és más munkavégzési lehetőségeket teremt. A Bosch és az ELTE közös Robotika Expo rendezvénye is ezt a célt szolgálta: a tudományos konferencia és a technológiai kiállítás mellett családi programokat is kínált, hogy a fejlesztéseket szélesebb közönség számára tegye érthetővé.

Kozsik Tamás szerint a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik alapvető kihívása a megbízható és megmagyarázható működés biztosítása, és ez nem kizárólag etikai, jogi vagy adatvédelmi kérdés, hanem az algoritmusok és az adatgyűjtés szintjén is megoldandó feladat. A technológia társadalmi elfogadottsága így közvetlenül összefügg azzal, mennyire lehet megérteni és ellenőrizni a működését.

A technológiai fejlesztések és az egyetemi partnerségek a vállalati reputációra is hatással vannak, Bodó Teodóra Robert Bosch egyik alapelvét idézte: „Inkább pénzt veszítsek, mint bizalmat.” A gondolat a vállalat működésének egyik fontos szempontját fejezi ki, amely szerint a hosszú távú üzleti eredményességhez a partnerek és a társadalom bizalmára is szükség van. Az előadásban elhangzott adatok szerint a Bosch magyarországi cégcsoportja egy reputációs mérésben 80 százalék feletti eredményt ért el, globálisan pedig a negyedik helyen végzett. A vállalat számára a bizalom építésének egyik eszköze az, hogy kutatási és oktatási partnerekkel közösen hoz létre olyan tudást, amelynek gazdasági és társadalmi haszna is van.

„Ucsica, ucsica, ucsica!”

A technológiai változások megértése hosszú távú feladat, ezért a Bosch az oktatás korábbi szintjein is elkezdte a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretek átadását: a vállalat középiskolai AI-oktatási programja Aszódon és Szombathelyen indult, a pozitív visszajelzések után pedig további tíz intézményre terjesztik ki. A program célja, hogy a diákok megismerjék a mesterséges intelligencia lehetőségeit és kockázatait, és már az iskolában kialakuljon bennük az a tudás, amellyel később felelősen használhatják ezeket az eszközöket.

Ez a vállalat számára a jövő szakembereinek felkészítését is támogatja, miközben a technológia társadalmi elfogadásához szükséges ismeretek terjesztésében is szerepet vállal.

Az előadás végén elhangzott bronzhasonlat jól összefoglalta a két előadó Marketing Summiton prezentált gondolatmenetét: a réz és az ón külön-külön puha fémek, együtt azonban keményebb, ellenállóbb anyagot, bronzot alkotnak, amelyről utólag kollektíven egy történelmi kort is elneveztünk. Bodó és Kozsik szerint hasonló szinergia jöhet létre az egyetemi tudás és az ipari tapasztalat találkozásából is.