December 2-től kezdve azoknak is meg kell felelniük az AI-előírásoknak, akik már 2026. augusztus 2-a előtt szolgáltattak tartalmat előállító AI-megoldást. A változás magyar szoftverfejlesztőket, AI-funkciókat saját termékeikbe építő vállalkozásokat és saját nevük alatti AI-megoldásokat kínáló vagy használó társaságokat is érinthet – hívja fel a figyelmet az EY.

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének egyik kiemelt célja, hogy felismerhetővé tegye az AI által létrehozott vagy érdemben módosított tartalmakat, például szöveget, képet, hangot vagy videót. Ez történhet a fájlba épített eredetinformációval, metaadattal, digitális vízjellel vagy más, géppel felismerhető jelöléssel. Az uniós szabályozás nem ír elő egyetlen kötelező technológiát: a lényeg, hogy az alkalmazott megoldás a gyakorlatban megbízhatóan támogassa az AI-eredetű tartalom felismerését. 

Miért fontos a közelgő határidő? 

Az újonnan piacra kerülő rendszerekre az előírások 2026. augusztus 2. óta vonatkoznak. Azok az eszközök, amelyek ennél korábban már elérhetők voltak az Európai Unióban, négy hónapos türelmi időszakot kaptak. Ez jár le december 2-án. Magyarországon ezért nemcsak a nagy nemzetközi AI-platformoknak érdemes foglalkozniuk a változással. Bármely hazai vállalkozás az érintett körbe tartozhat, ha saját neve alatt használ vagy értékesít olyan szoftvert, amely AI segítségével generál tartalmat. Az előírás azokra a cégekre is vonatkozik, amelyek más fejlesztő technológiáját használják vagy kínálják a saját nevük alatt. 

A vállalatok kötelezettségei aszerint változhatnak, hogy az adott AI megoldást miként alkalmazzák. Például ugyanaz a cég az egyik esetben felhasználó, máskor szolgáltató is lehet az adott tevékenység jellegétől függően. 

„A mesterséges intelligencia ma már nemcsak különálló alkalmazásokban jelenik meg, hanem egyre több vállalati szoftver és szolgáltatás beépített funkciója. Emiatt egy magyar cégnek akkor is lehetnek szolgáltatói kötelezettségei, ha más fejlesztő AI-megoldását építi be a saját neve alatt kínált termékébe. A decemberi határidő előtt ezért érdemes áttekinteni, milyen releváns technológiákat kínál a cég, mit használ csak saját célra, és mi történik az ezekkel előállított tartalmakkal” – mondta Zala Mihály, az EY IT- és Technológiai Tanácsadási szolgáltatásaiért felelős partnere. 

Átméretezés és feltöltés után is meg kell maradnia a jelölésnek 

A megfelelés ráadásul nem ér véget a technikai jelölés elhelyezésével. A vállalatoknak azt is érdemes ellenőrizniük, hogy az eredetre vonatkozó információ megmarad-e a tartalom letöltése, tömörítése, átalakítása vagy más rendszerbe történő feltöltése után. Egy kép átméretezése, egy videó újraformázása vagy egy fájl valamely platformra történő feltöltése ugyanis eltávolíthatja az adatokat. 

„A felkészülés nem kizárólag az informatikai csapat feladata. A jogi, beszerzési, marketing-, kommunikációs és tartalomkészítő területek együttműködésére is szükség lehet, különösen akkor, ha a vállalat külső AI-szolgáltatótól származó tartalmakat alakít át vagy tesz közzé. Ez a jelentéktelennek tűnő technikai feladat nagy kihívást jelent a szervezetek számára” – tette hozzá a szakértő.

A látható címke és a technikai jelölés nem ugyanaz 

A decemberi határidő elsősorban az AI-tartalom gépi felismerhetőségéről szól. Ez nem jelenti azt, hogy minden mesterséges intelligenciával készült tartalmon nagy, látható figyelmeztetést kell elhelyezni. Bizonyos esetekben azonban az anyagot közzétevő szervezetnek a felhasználókat is egyértelműen tájékoztatnia kell, például az úgynevezett deepfakek, azaz az eredetinek tűnő vagy valósághű, mesterségesen létrehozott vagy módosított kép-, hang- vagy videótartalom közzétételekor. 

Az AI segítségével készített szövegeknél sem automatikus a látható címkézés. Számít a közzététel célja, az AI szerepe, az emberi felülvizsgálat és az, hogy egy személy vagy szervezet vállal-e szerkesztői felelősséget a tartalomért. 

„Az új követelmények célja nem az AI használatának tiltása, hanem annak támogatása, hogy az emberek, a vállalatok és az online rendszerek könnyebben felismerhessék a mesterségesen előállított vagy módosított tartalmakat. A megfelelő felkészülés ezért a digitális bizalom és a vállalati hírnév védelmét is szolgálhatja” – hangsúlyozza Zala Mihály.