Megjelent a Reuters Digital News Reportja, ami kitér a globális trendek mellett kitér a hazai hírfogyasztási szokásokra is.

A Reuters Institute digitális hírjelentése a világ egyik legátfogóbb és legnagyobb folyamatban lévő nemzetközi összehasonlító kutatása a hírfogyasztási trendekről világszerte, ebben pedig különböző országok sajátos helyzeteire, médiájára, hírfogyasztási szokásaira is kitérnek külön tanulmányokban. A magyar trendeket elemző részt Szakács Judit újságíró, a CEU kutatója jegyzi.

Mint írja, a 2026-os magyarországi választás történelmi változást hozott, hiszen 16 év után a magyarok leváltották a Fidesz-kormányt. A választás kampányt szerinte erősen meghatározta a médiapiac feletti kormányzati befolyás, miközben a politikai kommunikációban kulcsszerepet kaptak a közösségi média és a mesterséges intelligenciával készített tartalmak. A Fidesz-kormány korábbi, független média elleni lépései végül megerősítették azokat a szerkesztőségeket, amelyek attól függetlenül működtek: a Telex és a Partizán rekord támogatásokat kapott olvasóktól, miközben a kormányközeli médiumok jelentős része állami hirdetésekből működött.

A kormányváltásnak óriási hatása lesz a hazai média működésére, hiszen az állami hirdetési rendszer újragondolásával, visszavágásával az eddig kormányzati üzeneteket harsogó médiumoknak racionalizálniuk kell működésüket, miközben a kormánytól független orgánumok tovább építkezhetnek a saját, adott esetben rájuk pénzt is áldozó olvasóközönségből. Ha már hazai orgánumok: a kutatás részeként egy megbízhatósági listát is közzétettek, ahol magyar olvasóknak különböző médiumokat kellett értékelniük aszerint, hogy melyiket mennyire tartják hiteles hírforrásnak.

Az eredmények szerint az élvonalban a HVG, az RTL, a Telex és a 24.hu állnak. A teljes lista itt böngészhető.

Emellett a közösségi médiás hírfogyasztás felértékelődése a Reuters Intézet adataiban is megmutatkozik: miközben Magyarországon az online lapokra is 4 százalékponttal többen (83 százalék) támaszkodtak, mint 2025-ben, jelentősen nőtt azok aránya is, akik a közösségi médiában olvassák a híreket: a tavalyi 54 százalék után idén már 62 százalék felelt így. A televízióból tájékozódók aránya 43 százalékról 40 százalékra csökkent, míg nyomtatott sajtótermékekben már csak a magyarok 5 százaléka olvas híreket.

Borítókép: Roman Kraft/Unsplash.com