Digitális detox és aktív pihenés cégvezető módra

A mai rohanó világban szinte lehetetlen időt szakítani saját magunkra. Pedig a mókuskerékből való kiszakadás, a tudatos pihenés – sőt, néha az édes semmittevés – nemcsak jól esik, hanem nélkülözhetetlen is. De miért olyan fontos megállni néha egy pillanatra, és hogyan tudjuk feltölteni a lemerült belső akkumulátorainkat? 4 ismert vállalkozót – Szabados Ágnest, a Libertine Könyvesbolt és Könyvkiadó ügyvezetőjét és az RTL Reggeli és Fókusz Plusz című műsorok egyik házigazdáját, Prohászka Andreát, a TUTTI vezetőjét, Sárospataki Albertet, a Billingo igazgatóját és Lakatos Istvánt, a Bravogroup Holding vezérigazgatóját kérdeztünk arról, hogyan engedik ki a gőzt a hétköznapok sűrűjében, és mit jelent számukra a feltöltődés – legyen szó a családi élet, a munka vagy éppen az önmaguk újra hangolása közötti egyensúlyról.

Amikor a klasszikus „semmittevés” nem működik

Azt gondolná az ember, hogy a vállalkozók is szeretnek csak úgy „lenni”, és az édes semmittevés talaján maradva, a szabadidejükben nem foglalkozni semmi különössel. Szabados Ági azonban nagyon nehezen tud elszakadni a munkától és a napi feladataitól. Elárulta, egyszerűen képtelen akár heti egy napot is a semmittevéssel eltölteni, mivel a munka és a szabadidő sokszor rettentően összefolyik számára. Hasonló a helyzet Sárospataki Alberttel, akinél a klasszikus értelemben vett semmittevés teljesen kudarcba fulladt. „Próbáltam, de tényleg. Leültem, hogy na most akkor nem csinálok semmit, csak pihenek, aztán tíz percen belül már listákat írtam a fejemben, agyaltam, új projektekben gondolkodtam. A passzív üres idő inkább lemerít, mintsem tölt. Szóval, ha valami nem az én világom, az az „ülök a kanapén és nézek ki a fejemből” – mondja Albert. Bár szeret nagyon pihenni, és a testi-lelki feltöltődést is fontosnak tartja, Prohászka Andrea sem az az otthonülős semmittevő típus, hiszen ahogy elmondta, számára teljesen lehetetlen offline üzemmódba kapcsolni. „Jó lenne mondani, hogy hazamegyek, leteszem a telefont és szabad ember vagyok, de nem. Családi vállalkozás lévén annyira összefolyik a céges élet és a család, hogy nem lehet csak úgy munka után nem foglalkozni semmivel” – mondja Andi. Hogy negyedik vállalkozónk, Lakatos István se maradjon ki a sorból, eláruljuk, ő sem az az egyhelyben maradó típus. Nála az élet gyakran fordítva működik, sokszor alig várja, hogy vége legyen a pihenésnek és a hétvégének, hogy kikapcsolódhasson a munkájával. István nagyon szeret dolgozni, élvezi a kihívásokat, amik szembe jönnek, és nem arra vágyik, hogy hétvégén leüljön végre és pihenjen, hanem arra, hogy újra elérkezzen a hétfő, amikor is kezdődnek az újabb kihívások. Úgy gondolja, hogy ez persze csak azoknak jön így össze, akik élvezik a munkájukat és szeretik azt, amit csinálnak. Nagyon találóan úgy fogalmazott, hogy „kevesebb kikapcsolódásra van szüksége, mert ahonnan ki kéne kapcsolódnia, az sem terheli meg”.

Aktív kikapcsolódás sport formájában

Talán nem árulunk el újat azzal, hogy kedvenc vállalkozóink a sportban találták meg önmagukat. István sokat gyalogol, amikor csak „megy előre a világban”, és folyamatosan cikáznak a gondolatai, emellett heti három alkalommal gyógytornázik, mivel a gerincét régebben megműtötték, és ha van rá lehetősége, az úszásban és a biciklizésben találja meg önmagát. Szeret síelni, és mivel már a térdeit is megműtötték, a regeneráció utáni kötelező biciklizés szintén ráragadt. „Hétvégén van olyan, hogy teljesen céltalanul csak nekilódulok, és órákig biciklizem. Középtávfutó voltam régebben, így jól tűröm a monotonitást, és bár szeretek társaságban lenni, üdítő módon a saját társaságomat is élvezem. Ilyenkor kiszellőztetem a fejem, nézelődök, csak magam vagyok” – mondja. Ha pedig valaki tud mesélni arról, hogy mennyire jó dolog néha a munkától távol egyedül lenni és úgy relaxálni, az Prohászka Andi, aki annak ellenére, hogy borzasztóan extrovertált embernek tartja magát, szeret egymagában kikapcsolódni. „Szeretek csendben töltődni, és egyedül lenni, amikor épp senki sem szól hozzám. Persze ilyenkor is csinálok valamit, de a lényeg, hogy csend legyen. Néha a családnak furcsa, hogy egymagamban jól elvagyok, de ha ez engem kikapcsol, mit tehetnék?” – nevet Andi, aki hozzátette, a mai világban a munka olyan mértékű szellemi terhelést mér az emberre, hogy szerinte mindezt csak fizikálisan lehet kiegyensúlyozni. Éppen ezért jár sűrűn futni. Sárospataki Albert pedig igazi pacsirta típus, akinél a napindítás már fél kikapcsolódás. Reggel például nagy figyelmet fordít egy rövid csendes meditációra, az olvasásra és a mozgásra – mindezt még munka előtt. Heti két alkalommal crossfitre jár, a többi nap pedig a kardió mozgásformákat részesíti előnyben, a futást, a biciklit, a saját testsúlyos edzést. Ez nemcsak fizikailag frissíti fel, hanem fejben is kikapcsolja, felépíti és erőt ad neki egész napra.

Azért persze ne higgyük, hogy vállalkozóink olyan kőkemény sportemberek, akik nem lelik örömüket az aktív edzéseken kívül semmi másban. Albert például szeret beülni egy jó reggelizőhelyre, vagy kávézóba. „Nekem ez nem csak az étkezésről vagy a kávéról szól, hanem hogy kizökkentsem magam a monotonitásból, inspiráltabb legyek, és növeljem a hatékonyságomat” – mondja.

Ági – elmondása szerint nem az a türelmes típus, ezért külön kihívás volt számára, amikor belevágott a teniszezésbe, ami koncentrációt, türelmet és figyelmet igényel, ráadásul rettentően kikapcsolja és iszonyúan élvezi. Alberthez hasonlóan szereti a funkcionális edzéseket, a súlyemelős köredzéses gyakorlatokat, a TRX-et. „Lényeg, hogy ezek kellően lefárasszanak, kiragadjanak a hétköznapokból és kikapcsolhassak általuk. A sport stresszkezelés szempontból is fontos” – meséli Ági. 

És hogy mi lehet még igazi frusztráció-gyilkos? Hát a kertészkedés. Legalábbis Prohászka Andinak, akinek a főzésen kívül ez a hobbija.  Rengeteget kertészkedik, ami talán indokolt is, hiszen egy nagy kertes házban él, 4 magaságyással, így alig várja, hogy munka után hazamenjen, és saját nevelésű cukkinijei, paradicsom palántái, paprikái, hagymái és egyéb zöldségei gondozásának szentelje a szabadidejét. „A növényekkel sokat kell foglalkozni, ez azonban engem rettenetesen kikapcsol, de elég az is, ha csak lemegyek a kertbe, és metszegetek kicsit. Ha pedig ebbe a gyerekeimet is be tudom vonni, az maga a tökély” -mondja Andi nagyon lelkesen.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább