Új felvilágosodás

A nagy képben a technológiai fejlődés táplálta gyorsulást, a Föld nevű bolygó erőforrásainak túlfogyasztását, háborúkat és geopolitikai feszültségeket, rendszerszintű gazdasági-társadalmi-környezeti-társadalmi problémákat látunk. A kapitalizmus és az emberiség is keresi a megfelelő utat a jövőbe, és ezen az úton egyre sokasodó, komoly dilemmákkal küzdünk, hogyan tudjuk kezelni a tüneteket és az ezeket kiváltó komplex problémákat. A nemnövekedés elméletek vagy az ökológiai modellek már régóta hangosan dörömbölnek az ajtón, a figyelemgazdaság anomáliái, vagy a klímaválság következményei is egyre durvábban érzékelhetőek körülöttünk.

A problémák forrását én leginkább komoly strukturális és mindsetproblémának látom. Silókban működünk, ebben szocializálódunk, ezeknek a szűk silóknak a törvényszerűségeit, sablonjait alkalmazzuk. Kissé leegyszerűsítve, az üzlet kampányokban, a tudomány publikációkban, a művészet megnyitókban, a dizájn koncepciókban gondolkodik, de ezek legtöbb esetben nem érnek össze, a szereplők is silókban, egymástól elszigetelten működnek, ha úgy tetszik, szakmai buborékokban maradnak. Nincs keveredés, megtermékenyítés, pedig a mai világban a diverzitás egy fontos kód a fennmaradáshoz, a fejlődéshez.

Megtanultunk versenyezni, harcolni a piacokon, de nem tanultunk meg együttműködni, partnerségekben és kollaborációkban gondolkodni. Komplex, mélyen gyökerező, sokakat érintő, rendszerszintű problémák kezeléséhez, megoldásához viszont komplex képletekre, felhalmozódott tudás, tapasztalat megosztására, vagyis kollektív gondolkodásra és cselekvésre lenne leginkább szükség.

ÚJ FELVILÁGOSODÁS
Az üzleti vezetők öntudatra ébredése, felelősségvállalása – ha úgy tetszik, felelősségvállaló coming-out-ja – az üzleti világ egyfajta új felvilágosodását hozhatja magával. Benne olyan vizionárius, humanista vezetőkkel, akik ki tudnak nézni a profitcentrikus működés sötét alagútjából, túlhajszolt növekedési kényszeréből, és teljesebb képet látnak a világról. Akik képesek gazdasági-társadalmi-környezeti rendszerekben, azok összefüggéseiben gondolkodni, nem kizárólag profitot termelni, hanem az üzleten, az iparágon túlmutató pozitív hatást elérni. Ökoszisztémákban, hálózati megközelítésben látják a jövőbeni működést, ahol lineáris folyamatok helyett felfedezésre váró utak, győztesek és vesztesek helyett partnerségek vannak, érdekek mellett értékek, gazdasági mérőszámok mellett kevésbé mérhető sikerfaktorok – bizalom, jóllét, érzelmek, kulturális töltet – is megjelennek.

A MARKETINGSZAKMA SZEREPE
A marketingszakmának pedig ebben egyszerre van felelőssége és lehetősége is! Persze attól függően, hogy egy sales support funkcióban vagy a jövőt formálni képes, küldetésvezérelt szerepben látja-e magát. Ha utóbbiban, akkor a szakma képviselői lehetnek azok, akik megtanulnak rezonálni a világgal, észlelni a jelzéseket, értelmezni az egyre összetettebb kontextust az adatok, a felhasználói insightok, a trendek, az üzleti elvárások és a korszellem ismeretében. A „challenge to change” szellemében adódik a kérdés: lehet-e a Trendbook egy tükör vagy még inkább egy navigációs eszköz, ami támogat minket, egy szakmát, egy iparágat abban, hogy egy fenntarthatóbb, élhetőbb, igazságosabb világot alkossunk közösen? Lehet-e trend a korszakalkotás, a közös jövőformálás?

A vállalati marketing és kommunikációs igazgatók, ügynökségi vezetők is lehetnek azok a társadalmi szinten is releváns kapuőrök, navigátorok és felforgatók, akik felismerik, hogy a jövőt nem ismerjük, de a jövő alakítható. Kíváncsiságukkal, kapcsolódási képességükkel, minőség iránti elkötelezettségükkel, jövő perspektívájukkal új, izgalmas utakat nyithatnak a fogyasztók és a márkák kapcsolatában.

Ezekből létrejövő kollaborációkból, kulturális momentumokból születhetnek azok a szemléletformáló tartalmak, inspiráló konstrukciók, figyelemfelkeltő kreációk, intelligens alkotások, amik befolyásolhatják a közbeszédet, kijelölhetik az új normákat, formálhatják a társadalmi viszonyainkat. A Felvilágosodás-ligában játszó vállalatoknak, márkáknak ugyanis megvan az eszközük, infrastruktúrájuk, büdzséjük, elérésük ahhoz, hogy hatással legyenek a dolgok menetére, hogy megteremtsék a mozgásteret a kultúraformálásra, a megfelelő platformot a társadalmi innovációra.

A mozgástér megteremtéséhez ambíció és tudatosság is szükséges: az erre allokált idő, a komfortzóna elhagyása és némi bátorság, kockázatvállalás nélkül nem fognak beindulni a dolgok. Kell a sávelhagyás, a kollégákkal, külső szereplőkkel való, jövőformáló diskurzus rendszeresítése, a művészetekkel, kulturális szereplőkkel, tudománnyal való inspiráló kapcsolódás folyamatos keresése. Mindez a vállalati stratégiai célokkal összhangban, de lokális „fűszerezéssel”, helyi kulturális kontextusba ágyazva, mindig finomhangolva.

TÁRSADALMI SZÖVETSÉG
2025 tavaszán ilyen gondolatmenet eredményeként született meg, és formálódott a Társadalmi Szövetség (TSZ) narratívája. Kezdeményezésünk a társadalmi innovációs folyamatot (feltárás – helyzetértékelés – co-creation – koncepció, modellalkotás – megvalósítás) nem alulról jövő, nem civil szerveződésként azonosítja, hanem professzionális keretekbe helyezi, a kollektív jövőformálást a különböző szektorok együttműködésével valósítja meg. A TSZ modelljében, társadalmi K+F laborjaiban üzleti-kulturális-kreatív-tudományos szereplők közös gondolkodása, tervezése és cselekvése (!) zajlik a tudás, a képességek, az ambíciók és a felszabadított erőforrások összekapcsolásával.

Az új platform olyan szakemberek közös küldetése, akiket mozgat egy ideálisabb jövő, egy ideálisabb társadalom iránti vágy, és ezért hajlandóak is áldozni. Képzelőerő és a morális ambíciók találkozhatnak egy olyan platformon, ahol a szakmaiság, az értékteremtés és a bizalom egyszerre építi ki erős kapcsolódásait a szereplők között.

A TSZ az üzleti szektor ébredéséről is szól: mintát adhat arra, hogy a rendelkezésre álló tudás, erőforrás, elérés általi befolyást hogyan lehet társadalmilag hasznosabb módon használni, befektetni. Hogyan lehet a jelen–jövő transzformációban élesebben radarozni, jobban navigálni és a felhasználókkal együtt élhetőbb és szerethetőbb világot teremteni. Meggyőződésem, hogy a holnap vállalatai, márkái esetén már nem piaci versenyképességről, hanem – egy jóval nagyobb pályán – a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot is biztosító jövőállóságról, regeneratív üzleti modellek térnyeréséről beszélhetünk majd.

Legyetek ti is Felvilágosodás-pártiak! Győzzenek a jók!

Vissza a rovathoz