A marketing és a kommunikáció sikerességét az objektív számadatok, statisztikák vizsgálatán túl mind neurológiai, mind pedig pszichológiai aspektusok mentén is érdemes tervezni, elemezni. Az a példa, hogy melyik terméket miért vesszük le a polcról egy humanitárius szervezet esetében értelmezhető úgy is, hogy miért éppen nekik ajánlunk fel akár pénzbeli, akár ruhaadományt, miért az ő szervezésükkel leszünk önkéntesek, vagy miért náluk tanulunk elsősegélynyújtást.
A Magyar Vöröskereszt hazánk legnagyobb és legrégebb óta aktív humanitárius szervezete. 1881-es megalakulása óta folyamatosan jelen van, világháborúk és -járványok, veszélyhelyzetek sokaságait élte már túl, legfőbb célkitűzése azonban mindvégig töretlen volt: segíteni a bajbajutottakon. Több mint 140 éves múltja önmagában azonban ma sem elég ahhoz, hogy működését fenntartsa.
Beszélni kell az elérni kívánt és a már elért célokról. Fel kell hívni az emberek figyelmét a szervezet létére. Az üzenetekkel el kell jutni azokhoz a döntéshozókhoz, partnerekhez, adományozókhoz – legyen szó akár vállalatokról, akár magánszemélyekről –, akik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy humanitárius szervezet a lehető leghatékonyabban tudja betölteni a rendeltetését. A Magyar Vöröskereszt egy nemzetközi hálózat tagja, a federációban több mint 190 nemzeti társaság van jelen. A hazai szervezet így külföldi trendeket is alapul vesz kommunikációja során, mindez egy jelentősebb látókört is garantál.
MIRŐL BESZÉLÜNK A KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ SORÁN?
Több dologról: egyrészt a szervezet tevékenységeiről hazánkban, másrészt a mozgalom híreiről világszinten, különös tekintettel az embléma védelmére, a nemzetközi alapelvekre és a humanitárius értékek közvetítésére.
A Magyar Vöröskereszt több mint 85 éve szervez önkéntes véradó eseményeket, szociális segítségnyújtással hátrányos helyzetű embertársainkon segít, élelmiszermentő tevékenységet folytat, elsősegélynyújtási ismeretek ad át, hazánkba menekült embereket támogat, egészséges életmódra nevel. Keresőszolgálata fegyveres konfliktusok, háborúk, politikai üldöztetés vagy természeti katasztrófák során szétszakadt családokat igyekszik újra egyesíteni. A szervezet fontos szerepet vállal a katasztrófákkal összefüggésben is, hiszen feladatai közé tartozik a lakosság felkészítése is egy esetleges katasztrófára, de éppúgy jelen van a védekezés támogatásánál is.
Hazánkban – miként számos más országban is – a fehér alapon vörös kereszt embléma alatt végzi munkáját a szervezet. Vannak országok, ahol ez a jelzés fehér alapon vörös félhold vagy kristály, azonban a jelentés mindenhol ugyanaz: az alapelvek szerinti segítségnyújtás. Ezek az emblémák sok esetben az egyetlen védelmet jelentik azoknak a humanitárius segítőknek, akik háborúk áldozatainak a szenvedését igyekeznek csökkenteni, és az egyetlen biztosíték az áldozatok számára, hogy időben segítséget kapjanak. Az emblémák a segítőt és a segítségre szorulót is védik, a nemzetközi jog által elismertek és védettek, használatuk szabályozott.
MIK EZEK AZ ALAPELVEK, AMELYEKRŐL MÁR TÖBBSZÖR IS SZÓ ESETT?
Emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység, egyetemesség. Ezek a témák, amelyekről a Magyar Vöröskereszt nap mint nap szól a nyilvánossághoz. Ezek egyben a szervezet erősségei és értékei is, amelyek hozzájárulhatnak többek között a vöröskeresztes önkéntesek számának növeléséhez, a jogszerűtlen vöröskeresztembléma-használatok csökkentéséhez és a beérkező adományok emeléséhez – összességében a szervezet hatékonyabb működésének garantálásához, a reputáció megtartásához, fokozásához.
Humanitárius szervezet, munkája középpontjában tehát az ember áll. Valamennyi téma esetében jelentős hangsúllyal bír a lélek, a viselkedés, a döntéshozatali szempontok szem előtt tartása. Miért lesz valaki önkéntes, miért dönt úgy egy vállalat vezetője, hogy a Magyar Vöröskereszt számára pénzadományt ajánl fel, miért ennél a szervezetnél frissíti valaki a sokszor életmentő elsősegélynyújtás-tudását?
Gyakori érvek, hogy miért teszi le valaki a szervezet mellett a voksát, mik vannak hatással a viselkedésére: a valahová, ezen belül is a segítő-támogató közösséghez tartozás érzése, az önkéntesség pozitív lelki hatásai, a társadalom iránti felelősségvállalás és a humanitárius, jó cselekedetek lelkileg felemelő hatásai.
A kommunikáció személyre szabásához hozzátartozik a témák külön-külön és komplex látásán túl a célcsoport, a nyelvezet, a csatorna, de éppúgy az időbeliség definiálása is. Utóbbihoz szorosan kapcsolódik például a katasztrófákkal összefüggő tájékoztatás is.
A KULCSFONTOSSÁGÚ NULLADIK LÉPÉS
A reziliencia egyik legjelentősebb mérföldköve a felkészülés, az „előre készülés”. Az, hogy hogyan viselkedünk akár egyéni szinten, akár szélesebb körben egy veszély esetén, hogyan reagálunk éles helyzetben, a felkészülésnél kezdődik. Ez a nulladik lépés az első. A veszélyhelyzetekkel összefüggő tájékoztatásnak éppúgy része a lakosság felkészítése, mint a már kialakult bajjal kapcsolatos híradás, a széles közvéleményen túl a partnerek, a támogatók vagy éppen az önkéntesek speciális megszólításával.
A félelem, a pánik nem jó tanácsadók, ezeket tehát nem erősíthetjük a kommunikációnkkal, kifejezetten fontos ezek minimalizálása, ha nullára redukálni az esetek többségében esélytelen is. Veszély esetén szinte minden embernek változik a viselkedése, az attitűdök, az érzelmeik. Kiemelt jelentőséggel bírhat, ha az, aki egy adott, érintett szervezet nevében kommunikál, ismeri ezeket a lelki, viselkedésbeli mérföldköveket. Ezek az ismeretek hatékonyabbá tehetik a veszélyekre való felkészülést, a veszélyhelyzetek kezelését is.
A Magyar Vöröskereszt a veszélyekre való felkészítés jegyében vissza-visszatérő módon beszél például arról, mit tartalmazzon egy veszélyhelyzeti csomag. Mindezt nem azért teszi, mert baj van most, hanem azért, hogy amikor majd esetleg baj lesz, a lehető legkevésbé érjen minket váratlanul. Hogy a kommunikációs szakma hatással, így felelősséggel van-e az emberek beállítódásaira? Orson Welles A világok harca című legendás rádiójátéka erre is választ ad: akkor tömegpánik alakult ki a műsor sugárzását követően, hiszen a hallgatók nem voltak annak tudatában, hogy nem valós információkat hallanak. A dezinformáció, az álhírek pszichológiai vonatkozásait szintén érdemes vizsgálni, hiszen ezek hatásai, következményei hangsúlyosak lehetnek – a hiteles, hivatalos hírforrások figyelésére mindig szükséges felhívni a figyelmet.
Az árvízi kommunikáció
A 2024 őszén kialakult árvíz idején a Magyar Vöröskereszt csaknem félezer munkatárssal és több mint 300 önkéntessel vett részt a védekezési és ellátási feladatokban. A legelsők között adtunk ki sajtóközleményt arról, hogy gyűjtést szervezünk az árvízi védekezés támogatására. A 1359-es adományvonal útján és banki átutalással is nagyszámban támogatták a szervezet árvízi tevékenységét, több mint 45 millió forint érkezett be erre a célra. A szervezet folyamatosan tájékoztatást nyújtott az árvízi munkálatokkal kapcsolatosan, a külső kommunikáció a lehető legtöbb csatornán keresztül mindvégig aktív volt – a humanitárius szervezet árvízi tevékenysége széles körű publicitást kapott, átlátható volt. Mind az önkéntesek jelentkezése, mind az adományozási kedv azt jelezte, hogy a bajban megmutatkozott az összefogás ereje, a szervezet iránti bizalom jelentős maradt.
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk