Az AI: a legemberibb IT-projekt

A generatív AI-eszközök esetén a változás kulcsa nem az, hogy mindenki egyszerre alkalmazza az új technológiát, hanem hogy elérjük a kritikus tömeget – amikor már az a furcsa, ha valaki nem használ AI-t.

A generatív mesterséges intelligencia bevezetéséről szóló beszélgetések többsége IT-projektként tekint a kezdeményezésre. Technológia kiválasztásáról, pilotokról, üzemeltetésről, adathalmazokról, biztonságról beszélünk. Valóban ezek nélkül nem lehet működtetni egy generatív AI-alapú rendszert. Ezzel együtt nem a technológiai kérdések a nehezebbek egy vállalati bevezetéskor, hanem az emberi rész. Az elfogadás. A kíváncsiság fenntartása. A munkakultúra átalakítása. És különösen az értelmes felhasználási módok megtalálása. Ezért állítjuk: az AI a legemberibb IT-projekt.

A generatív mesterséges intelligencia bevezetése a vállalatok számára nem elsősorban informatikai kihívás, hanem szervezeti, kulturális és HR-kérdés, mert nem elsősorban a választott technológiától, hanem az ott dolgozó emberekről szól. Az, hogy sok cégnél az AI-bevezetés nem hozza meg a remélt eredményeket, azt mutatja: az eszköz önmagában kevés a sikerhez. Az igazi kihívás abban rejlik, hogy a szervezetek hogyan tudnak kultúrában, működésmódban és gondolkodásban alkalmazkodni az új lehetőségekhez.

Már az első kérdést, azt, hogy mely ponton érdemes bevezeti az AI-t, akkor tudjuk jól megválaszolni, ha alaposan ismerjük az üzleti folyamatokat. Nyilván az AI által nyújtott lehetőségek ismerete is elengedhetetlen. Azonban kizárólag az IT oldaláról megközelítve nem fogjuk felismerni azokat a pontokat, ahol a mi üzleti folyamatainkban a legnagyobb hozzáadott értéket teremtene.

AI-PARTNER: ÚJ SZEREPKÖR AZ ÜZLET HATÁRÁN

Ahhoz, hogy a generatív AI sikeresen beépüljön a szervezet működésébe, szükség van egy olyan szereplőre, aki érti az üzleti célokat, és egyben tisztában van az AI alapvető működésével. Ezt a szerepkört AI-partnernek nevezhetjük, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban a HR-partner pozíciók megjelentek.

Az AI-partner nem fejlesztő, nem tanácsadó, hanem tolmács: lefordítja az üzleti problémát technológiai kérdéssé, és vissza is fordítja az AI válaszait úgy, hogy az a vezetők és munkatársak számára érthető legyen. A jó AI-partner egyszerre képes átlátni egy szervezet működését, felismerni a javítási lehetőségeket, és elég jól ismeri az AI-eszközöket ahhoz, hogy javaslatokat tegyen.

NEM ELSŐSORBAN TECHNOLÓGIAI, HANEM SZERVEZETI KÉRDÉS

A generatív AI-eszközök egy-egy egyén munkáját és teljes munkafolyamatokat is, akár szervezeten átívelően támogathatnak. A legnagyobb hozzáadott érték érdekében kiemelten fontos, hogy a kiválasztott megoldások ne elszigetelten működjenek, hanem valóban beépüljenek szervezeti szinten a működésbe. Ehhez a munkatársak támogató együttműködésére van szükség.

Ezért érdemes már a bevezetés korai szakaszában kijelölni olyan kollégákat, akik AI-nagykövetként működnek. Kipróbálják az új eszközöket, megosztják a tapasztalataikat, és segítik munkatársaikat az első lépésekben. Ezzel egy új, organikus módon terjedő tanulási kultúra alapozható meg.

A generatív AI-eszközök esetén a változás kulcsa nem az, hogy mindenki egyszerre alkalmazza az új technológiát, hanem hogy elérjük a kritikus tömeget – amikor már az a furcsa, ha valaki nem használ AI-t. Így fokozatosan minden területen, minden szervezeti egységnél bevezetésre kerülnek az új megoldások.

AZ AI AGENTEK KORA

Az AI következő hulláma már nem önálló alkalmazásokról, hanem az intelligens ügynökökről szól. Olyan rendszerekről, amelyek képesek felhasználói input nélkül is működni, többlépéses folyamatokat végrehajtani, kezdeményezni, tanulni és dönteni.

A „superagent” korszakban egyre inkább az lesz a különbségtétel lényege, hogy milyen szerepet támogat az AI: az emberi gondolkodást, a műveletek automatizálását vagy a teljesen autonóm működést?

A generatív AI-használat három szintje

Ebben a modellben az AI az ember gondolkodását segíti: javasol, vizualizál, ötletel, de az emberi kontroll végig megmarad; illetve összefoglal, áttekint, megír, azaz felgyorsítja az emberi alkotó tevékenységet. Ez elsősorban egyéni használati forma: kreatív, segítő és inspiráló, illetve az adminisztrációs terheket átvevő megoldások.

Az AI itt már konkrét feladatokat vesz át: e-mail válaszírása, riportgenerálás, képfeldolgozás, kampányok kivitelezése. Teljes egészében végrehajtja a feladatot, például ki is küldi az e-mailt emberi beavatkozás nélkül.

Itt az AI már dönt, kezdeményez, ütemez, kommunikál. Önállóságra törekszik. A problémát elegendő megfogalmazni számára, és magát a megoldási folyamatot is az AI dolgozza ki. Kutatásokat végez, komplex üzleti feladatokat old meg. A BCG adatai szerint a cégek 22 százaléka már kísérleti fázisban alkalmaz autonóm AI agenteket. (1)

ELÉRKEZETT A DIGITÁLIS MUNKAVÁLLALÓK KORA

Képzeljük el Briant, aki egy mesterségesintelligencia-alapú digitális tudós. Egy magyar kutatóintézetben fejlesztették ki autonóm intelligenciaként, és „alkalmazták” projektkutatóként. Van e-mail-címe, Teams-fiókja, heti státusza, sőt még bemutatkozóanyaggal is rendelkezik. Elképesztő sebességgel és fáradhatatlanul képes végigvinni percek alatt olyan kutatási projekteket, amelyek humán kollégáinak heteket vennének igénybe. Így érthető, hogy a humán kutatók inkább kíváncsian, mint együttműködően közeledtek hozzá.

Kihívást jelentett, hogy mikor tekinthető „együttműködésnek” az, ha Briant kérik meg egy szakirodalmi összefoglalóra. Hogyan osszanak meg vele adatokat? Kinek a nevére íródik egy jelentés, amit ő készít elő? És a legnagyobb kérdés, hogy mi történik, ha Brian „saját ötlettel” áll elő?

Ahogy telt az idő, a csapat megtanulta: Briannel dolgozni nem azt jelenti, hogy neki adjuk át a munkát – hanem hogy a vele való együttműködés átalakítja, mit jelent maga a „munka”. Brian nem lecserélte a kollégákat, hanem felszabadította őket, hogy gondolkodhassanak, vitatkozhassanak, új kérdéseket tegyenek fel. Brian egy csapatba került, és ezzel új munkakultúrát hozott magával.

SZERVEZETFEJLESZTÉS, NEM CSUPÁN BEVEZETÉS

A legtöbb AI-projekt nem a technológián bukik el, hanem azon, hogy a szervezet nem érti meg, nem alakítja át a folyamatait, szerepeit, döntési logikáját. A generatív AI bevezetése tehát nem informatikai fejlesztési projekt, hanem szervezetfejlesztési átalakulás.

Az ellenállás gyakran nem technológiai, hanem érzelmi alapú. A félelem a státuszvesztéstől, az ismeretlentől, vagy akár attól, hogy az AI rávilágít a gyengeségekre – természetes emberi reakciók. A legrosszabb, amit tehetünk, ha figyelmen kívül hagyjuk őket.

Érdemes inkább úgy hozzáállni, hogy lássuk, visszaadja az embernek azt, amiben egyedülálló: a választás szabadságát, a reflexiót, az intuíciót, a kreativitást. A mesterséges intelligencia nem az emberi gondolkodás helyére lép, hanem annak társává válik. A jövő versenyképessége azon múlik, hogy a vezetők képesek lesznek-e ezekre a kihívásokra megfelelően reagálni.

De ehhez át kell alakítanunk a szervezeteinket. Mert nem a rendszernek kell értelmesnek lennie, hanem a használatának.

Források:
1 https://www.bcg.com/publications/2024/wheres-value-in-a

Vissza a rovathoz