Városi vagy erdei sétánk, futásunk alatt rendszeresen szemet szúrhat az út mentén eldobott szemét, leggyakrabban cigarettacsikk, csokipapír, palackok és műanyag zacskók. Legközelebb, ha az utcára lépünk, nézzük meg, hány métert kell sétálnunk ahhoz, hogy szemetet találjunk a járda szélén, vagy épp a fa ágán. Sok helyen sajnos elég ehhez néhányat lépnünk. Ezek a hulladékok nem csak a látványt csúfítják el, de komoly károkat is okoznak a természetben és a mi egészségünkben is. „Azon kívül, hogy igyekszünk minél kevesebb műanyag csomagolású terméket venni és a keletkezett hulladékot szelektív kukákba dobjuk, szemétszedéssel is tehetünk az ellen, hogy a közelünkben lévő hulladék mértéke csökkenjen” – javasolja Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője. „Jó közösségépítő, és egyúttal környezetvédő program lehet, ha barátainkkal, futótársainkkal vesszük célba a közeli erdőt, parkot vagy vízpartot, és együtt tisztítjuk meg a környezetünket, ami így nemcsak szebb lesz, de megelőzzük a víz szennyezését és védjük az állatokat is.”

Aki szervezett program keretében, edző által felügyelt testmozgással egybekötve szeretné megtisztítani a Duna-partot, a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H mozdulj! szemétszedő kocogásán ezt megteheti. A plogging alkalmával szeptember 15-én a Nemzeti Színház környékéről szedik fel az eldobált szemetet a résztvevők. Az eseményre bárki regisztrálhat itt.

Hogy miért fontos a műanyag szemét csökkentése, arról beszéljenek a tények:

• 116 éve: A műanyagot 1907-ben találták fel. Ezek a tárgyak még mindig léteznek, hiszen lebomlási idejük akár 450 év is lehet.
• 240-szeres mennyiség: Míg 1950-ben csak 1,5 millió tonna műanyagot állítottak elő világszerte, addig ez mára 360 millió tonnára nőtt éves szinten.
• 40% csak 1x: A műanyag termékek több mint 40 százalékát gyártás után csak egyszer használják fel, mielőtt eldobnák – gondoljunk csak a csokipapírra vagy az ásványvizes üvegekre.
• 9 százalék újrahasznosítva: Az OECD adatai szerint a világon a műanyag hulladék mindössze 15 százalékát gyűjtik össze újrahasznosításra, amelynek 40 százaléka végül a szeméttelepen végzi, mert nem alkalmas újrahasznosításra.
• mikroműanyag mindenütt: A műanyag lebomlása során kis darabokra, úgynevezett mikroműanyagokra esik szét, amelyek a szél segítségével hatalmas távolságokat tehetnek meg. Találtak már ilyen parányi szemcséket a sivatagban, a frissen esett hóban az Antarktiszon, de magas hegyeken is.
• több szemét, mint hal: Egy amerikai felmérés szerint az óceánokban 2050-re több szemét lesz, mint hal.
• bekerül az állatok gyomrába: Egy másik amerikai felmérés pedig azt mutatta ki, hogy a madarak és halak több mint 90 százalékának van műanyag a gyomrában