Harmadik alkalommal készített részletes felmérést a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H Csoport a 300 millió forint árbevétel meghaladó cégek körében a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükről és tevékenységükről. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első félévében, az első felmérés idején is volt. A Bank fenntarthatósági vezetője szerint ilyen részletes kutatás nagyon sok információt tartalmaz, amelyből plasztikus képet lehet alkotni a magyar vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról. „A cégek 94 százaléka jelezte, hogy napjaink gazdasági nehézségei miatt a fenntarthatósági törekvések késedelmet fognak szenvedni” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A megkérdezett cégeknek elsősorban a beruházási kényszer, a csökkenő nyereségesség, illetve piacok elvesztése okoz a korábbiaknál nagyobb fejtörést. Nem ilyen erőteljesen, de némileg nő a dráguló beszerzések és alapanyagok, illetve a jogszabályoknak való megfelelés miatti aggodalom is.

Azt, hogy az Európai Unió 2019-ben vállalta, hogy az évszázad közepére eléri a klímasemlegességet, már a megkérdezett cégek 57 százaléka ismeri. Tulajdonképpen azt is elismerik a cégvezetők (97 százalékuk), hogy a karbonsemlegességre történő átállást nem lehet pusztán költségalapon szemlélni, valójában egy értékválasztásról van szó. Ehhez képest mellbevágó, hogy 59 százalékról 81-re nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nem mérik és nem is tervezik mérni saját karbonkibocsátásukat. Közben pedig 16 százalékról 6 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek előbb-utóbb – de közelebbről meg nem határozott időpontban – tervezik, most mindenesetre nem mérik. Szomorú tény, hogy erre a cégek 80 százalékánál az alkalmazottakat sem ösztönzik.

A cégeknek mindössze 7 százaléka számszerűsíti a karbonkibocsátási céljait, de akik mérnek (37 százalék), azok általában független szakértőkkel auditáltatják is az eredményeket. Ezek zömében azok a cégek, amelyek írott fenntarthatósági stratégiával is rendelkeznek, árbevételük szinte kivétel nélkül meghaladja a 4 milliárd forintot, és nem ritkán éves fenntarthatósági jelentést is készítenek.

Az Európai Unió nem csak a karbonsemlegességi célt tűzte maga elé, hanem a befektetők tájékoztatása céljából az EU egészére érvényes kritériumokat állapított meg arról, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Ez az úgynevezett Taxonómia-rendelet. „Sajnálatos, hogy a cégvezetők mindössze 6 százaléka hallott az EU Taxonómia rendeletéről, és közülük minden ötödik tudja úgy, hogy érintett a szabályozás által” – mondja a fenntarthatósági szakember, aki kiemeli: ez összességében a vállalatok 1 százalékát jelenti. Persze ezek vélhetőleg nagy cégek, amelyek gazdasági is súlya jelentős. Általában is: a fenntarthatósági stratégia megalkotása, a karbonkibocsátás mérése, auditálása, éves jelentés készítése a nagy cégek játéktere.

A fenntarthatósági index érzékeny „műszer”, így azt is „érzékeli”, hogy számottevően csökkent (44 százalékról 39-re) azon cégek aránya, amelyek rendelkeznek környezetközpontú irányítási rendszerrel vagy tervezik azt bevezetni. 2023 első félévében húszból egy cég mutatja ki, hogy árbevételéből, illetve költségeiből milyen részarány tekinthető fenntarthatónak – ez is visszaesést jelent (14 százalékról 5-re). Ezen a területen már az is jó hírnek számít, hogy 2023 első félévében a cégek 13 százaléka tud felmutatni olyan terméket vagy szolgáltatást, amelynek van fenntarthatósági tanúsítványa. Arányuk tehát visszatért az egy évvel korábbi, magasnak nem mondható szintre.