Bár július 1-től a minimum ESG-kérdéssorra vonatkozó elvárásban egyre több adatot, információt kell begyűjteni a bankoknak a minimum 500 millió forint vállalati hitelt felvevő ügyfeleiktől, az adatszolgáltatásban érintett vállalatok köre azonban jóval szűkebb lesz.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása értelmében a pénzintézeteknek egyre részletesebb ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) adatokat kell bekérniük a vállalati ügyfelektől, amennyiben azok 500 millió forintot meghaladó hitelt vesznek fel. Ez azt jelenti, hogy a bankok a fenntarthatósági szempontok mentén is értékelni fogják a vállalatok működését. Az EU úgynevezett Omnibusz rendeletének megváltozását követve az MNB is jelentősen szűkíti az adatszolgáltatásba bevont cégek körét.
Az Omnibusz-rendelettel összhangban az MNB is módosította a kérdőív kitöltésére kötelezettek körét. Így július 1-től csak azok a vállalatoknak kell az ESG-kérdőívre válaszolni, amelyek maguk is ESG-beszámolóra vagy a számviteli törvényben szabályozott fenntarthatósági jelentés közzétételére kötelezettek és már el is készítették a beszámolójukat. Ez azt jelenti, hogy jellemzően nem kell a vállalatoknak előbb ESG-kérdőívet kitölteniük hitelfelvételkor, mint ahogy elkészült volna saját fenntarthatósági vagy ESG-beszámolójuk.
A bankok által végzett ESG-adatgyűjtés azt jelenti, hogy a nagyobb vállalatoknak egyre részletesebb információkat kell szolgáltatniuk tevékenységük fenntarthatóságáról. Akik előre felkészülnek, és rendelkeznek világos ESG-stratégiával, előnybe kerülhetnek a hitelkérelmek során, de fontos leszögezni, hogy a bevezetendő kérdéssor adatgyűjtési céllal készül, ez nem jelenti azt, hogy a kérelmező elesik a hiteltől.
„Úgy kalkulálunk, hogy a júliustól megvalósuló kötelező adminisztratív adatgyűjtés köre nagyjából tizedére esik. A módosítás előtt nagyjából ezer-kétezer magyar céggel számoltunk, amelyek a rendelet hatálya alá eshetnek, most viszont úgy látjuk, hogy e kör száz-kétszáz vállalatot jelenthet. Kiemelendő, hogy a kérdőív adatgyűjtési céllal készült, nincsenek rossz válaszok, egyelőre adminisztratív feladatként merül fel a cégek számára” – hangsúlyozta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
A kérdéssor alapján az ESG-értékelés több fő területre terjed ki, ezek közé tartoznak a cégméretre, tevékenységi körre, kibocsátásokra, fenntarthatósági stratégiára, energiahatékonyságra és társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kérdések.
A vállalat statisztikai létszáma, az árbevétel, a mérlegfőösszeg, vagy a fő tevékenységi kör megadása rutinfeladat volt és marad is egy hitelkérelemnél.
A környezeti fenntarthatóság egyik legfontosabb része az energiafelhasználás és az üvegházhatású gázok kibocsátása, itt olyan kérdésekre kell számítani, hogy milyen energiaforrásokat használ a vállalat vagy van-e energiahatékonysági terve vagy beruházása.
A vállalatoknak választ kell adniuk arra is, hogy milyen fenntarthatósági stratégiát követnek, azaz készítenek-e ESG-beszámolót vagy rendelkeznek-e karbonsemlegességi tervvel.
Nemcsak a környezetvédelmi, hanem a társadalmi hatások is számítanak, a kérdőívben szerepelnek olyan kérdések is, hogy milyen arányban dolgoznak nők a vállalatnál, és van-e esélyegyenlőségi politikája? A kérdőív kitér a cég által nyújtott képzési és fejlesztési lehetőségekre, és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági programokra is.
