Fotó: Unsplash/Kenneth Running
India, Katar, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Németország és Törökország szeretnék megkapni még Magyarország mellett a 2036-os olimpia megrendezési jogát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság keddi közlése alapján.
Magyarország Budapestet jelölte meg központi helyszínként, míg az indiaiak Ahmedabadot, amely 2030-ban a Nemzetközösségi Játékoknak (Commonwealth Games) lesz a házigazdája. A katariaknál Doha a központ, kiegészítve azzal, hogy a szomszédos országok is bekapcsolódhatnak a rendezésbe. Törökország Isztambult, Németország Münchent, a dél-koreai pályázat Szöult, a dél-afrikai pedig Fokvárost jelölte fő helyszínnek - írja az MTI.
A 2026-os Marketing Summiton a budapesti esélyeket latolgatta Karácsony Gergely főpolgármester, Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, valamint Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) elnöke-alapítója Kelemen Árpád, a PwC igazgatójának moderálása mellett. A beszélgetésen Gyulay Zsolt elmondta, hogy pályázati folyamatban a korábbi látványos és költséges kampányhadjáratok helyét átvette a szakmai egyeztetés. Azt is ismertette a MOB-elnök, hogy a szervezet már több mint két éve folytat folyamatos párbeszédet (continuous dialogue) a NOB illetékeseivel. Ez a szakasz a kötelező érvényű döntések meghozatala helyett a fejlesztési stratégiák, a helyi adottságok és az infrastrukturális elképzelések alapos, kölcsönös feltérképezésére koncentrál.
A sportdiplomáciai menetrend kulcsfontosságú állomásai a következők:
2027 márciusa: ekkor áll össze a 4–6 pályázó országból álló szűkített lista, amelyek belépnek a stratégiai párbeszéd fázisába.
2028 vége: A stratégiai párbeszéd lezárultával indul a targeted dialogue, ahol már mindössze egy-két konkrét jelölt kap meghívást a végső pályázati és rendezési szerződés kidolgozására.A rendezőről 2029-es közgyűlésén dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
Gyulay Zsolt szerint a földrajzi rotáció elve szerint a 2036-os vagy 2040-es időpontban Európa kifejezetten kedvező pozícióból indul a rendezési jogért folytatott versenyben.
Karácsony Gergely szerint azért is lehet esélye a magyar fővárosnak, mert a NOB szabályozás kiválóan harmonizál a budapesti léptékkel és szükségletekkel:
„A fenntarthatósági irányelvek szinte olyanok, mintha mi lobbiztuk volna ki őket. Óriási esély ez az olimpia, és két szempontból is új helyzetben vagyunk: a belpolitikai változás és a nemzetközi illetve a szervezeti átalakulás egyaránt annak kedvez, hogy Budapest végre komolyan vegye ezt a lehetőséget. Hamarosan el kell indítanunk ezt a társadalmi párbeszédet. Történelmi esély előtt állunk, ami mellett érvelni fogok – ez egy reális lehetőség, nem távoli vízió” – tette hozzá a főpolgármester. Karácsony felidézte, hogy 2015-ben fővárosi képviselőként még támogatta az akkori pályázatot, ám az akkori vitákra súlyosan ráégtek a korrupciós aggályok és a pártpolitikai törésvonalak.
Megítélése szerint a megváltozott környezet végre lehetőséget teremt a tiszta, városfejlesztési fókuszú szakmai diskurzusra.