A Z generáció tagjai egyre nagyobb számban jelennek meg a munkaerőpiacon, ennek pedig következménye, hogy a sajátos fogyasztói elvárásaikat is behozzák a szolgáltatások világába. Az új generáció tagjai gyors, kényelmes és zökkenőmentes digitális élményt várnak el, és ugyanezt a munkavégzés során is igénylik. Ez a változás a fizetési szolgáltatók számára is új kihívásokat jelent: Varga Norbert, a SimplePay Fizikai Fizetéselfogadási üzletágának vezetője Marketing Summitos előadásában arról beszélt, hogyan reagál a vállalat a generációs változásokra, és miért építi egyre inkább az ügyfélélmény, a folyamatos kutatás és az integrált szolgáltatások köré a fejlesztéseit.
Szakmai revelációkért néha elég ellátogatni egy koktélbárba. Így tett Varga Norbert is valamivel több mint egy évvel ezelőtt, ahol az este végén, szokásához híven bankkártyával szeretett volna fizetni. A bartender viszont egy versenytárs terminálját hozta ki, amelyen a borravaló összegét is be lehetett állítani. A SimplePay vezetője saleses szemmel azonnal felismerte a helyzetben rejlő lehetőséget, és megkérdezte a pultostól, miért pont ezt a szolgáltatást választja.
A válasz váratlan volt: a bartender ismerte a SimplePay megoldását, tisztában volt azzal is, hogy a digitális (és rögtön a saját számlára érkező) borravaló milyen pénzügyi előnyökkel járhat számára, mégis a konkurens szolgáltatást használta. Az indoklása egyszerű volt: a terminál gyorsan működött, látványos és kényelmes élményt nyújtott, számára pedig ezek a szempontok fontosabbak voltak az anyagi előnyöknél.
Az őszinte beszélgetés Varga szerint rávilágított számára arra, hogy a fizetési szolgáltatások értékelésénél a kereskedői és munkavállalói tapasztalat legalább olyan fontos, mint a szolgáltatás pénzügyi vagy technológiai előnye: a SimplePay számára ez stratégiai felismerést jelentett: a termékfejlesztésben nagyobb hangsúlyt kellett helyezni arra, hogyan működnek a megoldások a mindennapi használat során.
A fogyasztókból munkavállalók lettek, az elvárások velük együtt érkeztek
A Z generációval kapcsolatban a vállalat korábban is vizsgálta a fogyasztói szokásokat, az előadás egyik fő állítása azonban az volt, hogy a generációs változás a szolgáltatások másik oldalán is megjelent. A fiatalok egyre nagyobb számban dolgoznak a kereskedelemben és a vendéglátásban, így a fizetési technológiákkal naponta, munkavállalóként is kapcsolatba kerülnek. Varga szerint a gyorsuló digitalizáció miatt a korábbi viselkedési minták egyre kevésbé alkalmasak a jövő szolgáltatásainak megtervezésére, tekintve, hogy a digitális fizetési érettség folyamatosan növekszik, az elvárások pedig rövid idő alatt változhatnak. A szolgáltatóknak ezért állandóan figyelniük kell a felhasználói viselkedést, és rendszeresen újra kell értékelniük saját megoldásaikat.
A generáció élethelyzetét gazdasági és társadalmi tényezők is alakítják, a lakhatás, a lakásvásárlás, a megtakarítás és a pénzügyi biztonság kérdései jóval nagyobb súlyt kapnak, de ezzel egyidőben a fiatalok gyorsan elérhető élményeket, kényelmes megoldásokat és azonnali pozitív visszajelzéseket keresnek. A munka világában hasonló változások figyelhetők meg, az előadásban idézett kutatási adat szerint a dolgozó Z generációsok 54 százaléka sajnos már megtapasztalta a kiégést.
A munkáltatókkal szembeni elvárások is átalakulnak: a fiatal munkavállalók arányosabb visszajelzést szeretnének kapni a feladataikról és teljesítményükről, más vezetői lehetőségeket keresnek, és különösen fontos számukra a munka és a magánélet egyensúlya. Varga egy másik kutatásból a generációk közötti különbséget is kiemelte: míg az idősebbek gyakran dilemmákban gondolkodnak, a fiatalabbak már egyszerre három, egymással versengő elvárásnak próbálnak megfelelni. Ez a folyamatos alkalmazkodási kényszer frusztrációhoz vezethet. A vállalatoknak mindezt a szolgáltatásaik kialakításakor is figyelembe kell venniük, szerinte a munkavállalók számára olyan technológiai környezetet kell teremteni, amely leveszi a vállukról a felesleges terheket, és támogatja a napi munkafolyamatokat.
Öt különálló rendszer, egyetlen munkafolyamat
A SimplePay vezetője a vendéglátás példáján keresztül szemléltette, hogyan válik a digitalizáció a mindennapi működésben egyszerre lehetőséggé és kihívássá: egy vendéglátóhelyen egyetlen értékesítési tranzakció mögött akár öt különböző rendszer is állhat: bankkártyaterminál, elektronikus értékesítési szoftver, pénztárgép, hűségprogram és asztalfoglalási rendszer. Ezekhez külön szolgáltatók, szerződések és üzemeltetési logikák tartozhatnak.
A munkavállalónak márpedig mindegyik rendszerrel meg kell birkóznia, miközben a vendégek kiszolgálására és a folyamatos értékesítésre kell koncentrálnia. Ha a folyamat bármelyik pontján hiba vagy fennakadás történik, az azonnal megtöri a munkavégzés ritmusát, ráadásul a fiatalabb generáció tagjai különösen érzékenyek az ilyen megszakításokra, és alacsonyabb toleranciával viselik a digitális szolgáltatások hibáit.
A SimplePay erre válaszul kezdte el kialakítani a fizetésen túlmutató, integrált kereskedői megoldásait: a vállalat olyan termékcsomagban gondolkodik, amely a bankkártya-elfogadást, a pénztárgépet és az elektronikus értékesítési szoftvert egyetlen szerződés és egységes üzemeltetési logika mögé rendezi. A cél, hogy a kereskedőknek kevesebb különálló rendszerrel és szolgáltatóval kelljen foglalkozniuk. Ez a szemlélet a fizetési szolgáltatótól egy szélesebb üzleti szerepvállalás felé vezet: a vállalat a kereskedők napi működésének egyszerűsítésében is értéket kíván teremteni.
Kutatni, visszamérni, kutatni, visszamérni
A hosszú távú alkalmazkodás érdekében a SimplePay szakembere szerint két fontos fejlesztési alapelvet vezetett be: az első a folyamatos kutatásra és visszacsatolásra épülő termékfejlesztési ciklus. Ennek része a felhasználói igények feltárása, a mérés, a fejlesztés, a piaci bevezetés, majd az eredmények és a felhasználói reakciók újbóli vizsgálata. Varga hangsúlyozta, hogy a kutatásnak állandó folyamatként kell működnie, aminek keretében persze egy-egy alkalmi felmérés segíthet egy aktuális probléma megoldásában, a gyorsan változó piacon azonban néhány év alatt elavulhatnak az eredmények. A rendszeres visszacsatolás teszi lehetővé, hogy a vállalat már a későbbi igények kialakulását is észrevegye.
Az előadásban bemutatott statisztikák szerint azok a cégek, amelyek következetesen alkalmazzák ezt a szemléletet, 80 százalékos valószínűséggel fejlesztenek a piaci igényeknek megfelelő terméket, ezzel szemben az esetileg, vagy egyáltalán nem kutató vállalatoknál ugyanez az arány mindössze 34 százalék.
A második alapelv a teljes ügyfél-életciklus kisebb, külön vizsgálható szakaszokra bontása: a SimplePay a kapcsolatfelvételtől és a szerződéskötéstől egészen a szolgáltatás megszüntetéséig minden ügyfélkapcsolati pontot elemez. Itt a cél, hogy az egyes helyzetekben felismerjék a problémákat, és a megfelelő beavatkozást válasszák. Ha például egy kereskedő forgalma visszaesik, megváltozik a borravaló aránya vagy más szokatlan viselkedési mintázat jelenik meg, a rendszer jelezhet, és elindulhat egy célzott visszajelzésgyűjtés. Ez lehet kérdőív, személyes szakértői kapcsolatfelvétel vagy akár egy szoftveres felület módosítása.
Amikor a fizetés eltűnik a vásárlási élményből
A koktélbárban szerzett tapasztalat végül kézzelfogható termékfejlesztési eredményhez vezetett: a SimplePay új terminálszoftvereit a kereskedők visszajelzései alapján alakították tovább, sőt, happy endnek is mondható, hogy Varga később visszatért az említett vendéglátóhelyre, és megkérte a bartendert, hogy próbálja ki az új megoldást. A visszajelzés pozitív volt: a frissített szolgáltatás már megfelelt az elvárásainak. Persze a jól hangzó történet legfontosabb tanulsága a fizetési élmény láthatatlanságának gondolata volt: a vásárló egy koncerten, étteremben vagy üzletben elsősorban az adott programra és termékre szeretne figyelni:
„Én hiszem, hogy a jó vásárlói élmény, fogyasztóként vagy fizetési élmény az, amikor láthatatlan. Én nem azért megyek egy koncertre, egy étterembe, hogy a terminálunkon fizessek, én fogyasztani szeretnék, és egy pillanat alatt túl lenni a dolgon.”
Ez a szemlélet a kereskedői felületek fejlesztésében is megjelent, a SimplePay a regisztrációs oldalakat, az adminisztrációs felületeket és a kereskedői portált is úgy alakítja, hogy az információk könnyen érthetők és gyorsan elérhetők legyenek. Emellett a vállalat a funkcionális fejlesztésekkel párhuzamosan azt is vizsgálja, hogyan viselkednek a felhasználók a webes felületeken.
Az előadás végén Varga Norbert három olyan fejlesztési irányt is bemutatott, amelyek a hagyományos fizetési szolgáltatásokon túlmutató értéket kínálnak a kereskedőknek és a fogyasztóknak:
Az egyik a Simple Trends podcast és tartalomsorozat, amelyet elmondása szerint a vállalat idén új szintre kíván emelni. A kereskedők számára regisztrációhoz kötött szakértői és exkluzív tartalmakat tesznek elérhetővé, amelyek az egyes iparágak mindennapi problémáival, kérdéseivel foglalkoznak. A kezdeményezés nem közvetlenül a fizetési tranzakciókról szól, ugyanakkor Varga szerint erősítheti az ügyfélhűséget és a SimplePay köré épülő üzleti közösséget.
A második irány a SimpleBit hűségprogram: a vállalat azt vizsgálja, hogyan lehetne az online térben már alkalmazott pontgyűjtést, azonnali jutalmazást és gamifikációs elemeket a fizikai vásárlásokhoz is kiterjeszteni. Az elképzelés szerint a fizetéshez kapcsolódó ösztönzők még vonzóbbá tehetik a tranzakciós élményt.
A harmadik fejlesztés a SimplePay alkalmazás Felfedező funkciója: ennek segítségével a szerződött kereskedők felvehetik üzletüket és szolgáltatásukat az applikációba, így közvetlenül elérhetik annak felhasználóit. A Varga által bemutatott számok szerint a SimplePay már közel négymillió regisztrált kártyával rendelkezik, ami jelentős elérési lehetőséget biztosít a csatlakozó vállalkozások számára.
A terminálszolgáltatótól a kereskedői ökoszisztéma építőjéig
A SimplePay által foganatosított stratégiai lépések mögött az a felismerés áll, hogy a fizetési élményt számos, egymással összekapcsolódó tényező alakítja: a fogyasztó számára a gyors tranzakció, a munkavállaló számára az egyszerűen kezelhető rendszer, a kereskedő számára pedig az átlátható és hatékony üzemeltetés jelenti az értéket. Ezeket a szempontokat akkor is figyelembe kell venni, ha akár csak egyetlen szolgáltatás fejlesztésébe fogunk. Ehhez persze Varga rögtön hozzátette, a kutatási eredmények önmagukban kevések, ha a vállalat nem fordítja le őket konkrét fejlesztésekre, majd nem vizsgálja újra azok hatását.
A szakember szerint a SimplePay következő éveinek versenyképessége azon múlik, mennyire képesek időben felismerni a kereskedők és a fogyasztók változó igényeit, és ezeket egységes szolgáltatási élménnyé alakítani: a Z generáció ugyanis már a pult mindkét oldalán jelen van. Vásárlóként és munkavállalóként pedig egyaránt formálja azt, mit tekintünk jó fizetési élménynek.